Nagymihály (Michalovce) történelméből 

Nagymihályról (Michalovce) már az 1244-es évből származó levelekben említést tesznek, városként pedig a 15. század elejétől említik. A legrégebbi 1244-ből származó levélben Nagymihályt (Michalovce) mint települést – possessio Mihal említik. Az 1258-ból származó levélben Nagymihályt (Michalovce) mint praedium Mihal említik, ami az uradalom központját jelenti. Nagymihály (Michalovce) kedvező fekvése a Laborc (Laborec) folyó partján és az útkereszteződések mentén, segítette a községet várossá fejlődni. Ez valószínűleg a 15. században történt meg, mivel Nagymihályban (Michalovce) már 1290-ben említenek plébániát és Szűz Máriának szentelt templomot. Ugyanabban az évben már 4 malmot is említenek és 1335-ben a helyi plébánia mellett önálló épülettel rendelkező latin iskolát is. A legrégebbi részhez – Szlovák utca (Slovenská ulica) további települések és majorok tartoznak. A 13. század második felében a városba német telepesek érkeznek. Nagymihálynak (Michalovce) a gazdasági és társadalmi életben foglalt egyre jelentősebb helyzetéről tanúskodnak a 14. századi feljegyzések, mint az 1346-ból származó út díjról, az 1374-ből származó szombati piacokról és az 1399-ből származó éves vásárról. Az első feljegyzés Nagymihályról (Michalovce), mint oppidum (város) 1416-ban kelt, a gazdasági fellendülés másik fontos lépése az volt, hogy 1449-ben két éves vásárra való jogot biztosítottak. Az utak jó állapota fontos volt a kereskedelem fejlődése szempontjából, ezért 1441-ben a mocsarak átjárhatóságára és híd építésére kerül sor a Laborc (Laborec) folyó felett.

A város stratégiai elhelyezkedése megalapozta a hagyományos és klasszikus kézművesipar, a kereskedelem, majd a későbbi ipari termelés megjelenését ruházati, építőipari, kerámiaipari, gépészeti, villamosmérnöki és élelmiszeripari területeken. A város és a régió múltját hét állandó kiállítás mutatja be a Zempléni Múzeumban (Zemplínske múzeum), amely a Sztáray család barokk - klasszicista kastélyában található. Ebből a családból származik Brown Anna, szül. Sztáray, Mária Terézia osztrák császárné egyik lányának – Mária Krisztina udvarhölgye és Sztáray Irma, Sisi becenevű Erzsébet bajor császárné egyik udvarhölgye. A várost számos fontos személyiség is meglátogatta, a legértékesebb vendégek egyike 1851-ben I. Ferenc József császár volt.

Nagymihály (Michalovce) – Zemplén gyöngye 

Jelenleg Nagymihály (Michalovce) 52,81 km2 nagyságú területen helyezkedik el és majdnem 40 000 lakosnak nyújt otthont. A történelmi viszonyok alapján Nagymihály (Michalovce) az oktatás, a kereskedelem és az idegenforgalom természetes központjává vált Zemplénben.

A történelmi viszonyok alapján Nagymihály (Michalovce) az oktatás, a kereskedelem és az idegenforgalom természetes központjává vált Zemplénben. A Nagymihályban (Michalovce) nagy hagyományokkal rendelkező középiskolák mellett négy egyetem kihelyezett részlege is létesült itt. A Szalánci hegységektől (Slanské vrchy) keletre éppen ebben a városban található a legrégebbi gimnázium is, amelyet annak végzőséről - Pavel Horov jelentős nemzeti művészről és költőről - neveztek el. Nagymihály (Michalovce) történelmi központjának átfogó rekonstrukciója új életet adott a városnak. A sétálóövezet különféle tevékenységekkel teli övezetté vált, alkalmas kellemes sétákra, a szerelem szökőkútja melletti pihenésre, valamint különféle kulturális és társadalmi események szervezésére. A legjellemzőbb és rendszeresen visszatérő események közé tartoznak az évente megrendezésre kerülő piacok és vásárok, farsangi ünnepségek és különféle folklóresemények. Annak ellenére, hogy Nagymihályban (Michalovce) nincs állandó színházépület, egész évben számos színházi együttes lép fel itt, amelyek előadásai a Városi Kulturális Központban zajlanak. A város lakói és látogatói zavartalan pihenést élvezhetnek a sétálóövezet közelében található parkokban, ezek a Városliget (Nálepka kapitány utca - Ulica kpt. Nálepku), a Diákpark (Kereskedelmi utca - Obchodná ulica) és a „Kerta” park (Templom tér - Kostolné námestie). Nagymihály (Michalovce) legrégebbi és legértékesebb építészeti emlékei közé sorolhatjuk a pre-román stílusú rotunda alapjait és a 13-15. századból származó Szűz Mária születésének római katolikus templomát. A város érdekes eleme a Sztáray család klasszicista kastélya, amelyet a 13. századi vízi vár alapjaira építettek és jelenleg a Zempléni Múzeum (Zemplínske Múzeum) kiállításait mutatják be a helyiségeiben.

(Zdroj www.michalovce.sk)