Zemplén történelméből
Zemplén történelméből
A mai Alsó-Zemplén kedvező elhelyezése és nyersanyagforrásai miatt keresett és lakott volt az őskorszaktól a középkorig. A korai bronzkor időszakában, mely a bronz megmunkálásának kicsúcsosodási időszaka volt, valószínűleg a Kárpát-medence északkeleti központja lehetett ez a terület és a Dél-Tiszamenti területtel együtt jelentős kapcsolatokat ápolt a Kárpátokon kívüli területekkel. A történelmet jelentősen befolyásolta a Kelták jelenléte, majd később a római hatások kora. A régészeti feltárások a 6. században a szlávok népvándorlásának idején is megerősítették a települések létrehozását ezen a területen. A korai feudalizmus korából a hiányzó írásos dokumentumokat a régészeti leletek pótolják a 9.-11. századból Nagymihály (Michalovce) – Temetvény (Hrádok) területein, valamint a legrégebbi építészet alapjainak felfedezése a jelenlegi Nagymihály (Michalovce) Egyház terén (Kostolné námestie).
A történelmi források alapján Zemplén megnevezése a Zempléni vár (Zemplínsky hrad) (az eredeti Zemnen – földi vár) megnevezésből ered és alakult ki. A többnyire agyagból épült, sáncokkal és várárokkal körülvett földvárak a szlávok tipikus épületei voltak, akik fokozatosan benépesítették ezt a területet.
Területi egységként Zemplén már a 11. század 1. felétől kezdetétől alakult. Az 1. Világháború befejezését követően a Trianoni szerződés alapján Zemplén területe megoszlott az akkori Csehszlovákia és Magyarország között, melynek következtében Zemplén megye Szlovákia területén fekvő egyik része egyesült a szlovákiai Ung megyével. Ez az egyesülés azonban csak 1923-ig tartott, amikor is Zemplén megye Kassa megye részévé vált, egészen addig a pillanatig, amikor 1928-ban megszüntették a megyei beosztást Szlovákiában.
A 2. Világháború során a szlovákiai Zemplén déli része Magyarország részévé vált és a magyarországi Zemplén és Ung megye részévé vált. A háború befejezését követően a háború előtti határok megújultak és így Zemplén újra Csehszlovákia részévé vált. Zemplén központjaiként váltakoztak a már említett Zempléni vár (Zemplínsky hrad), Sárospatak, Zemplén (Zemplín) község, Sátoraljaújhely valamint Nagymihály (Michalovce) város is. Zemplén határai keveset változtak. Elsősorban természetesek voltak a Szalánci hegységek (Slanské vrchy) és a Vihorlát hegyvonulatai, a Laborc (Laborec), Latorca (Latorica) és a Tisza (Tisa) folyók alkották.
Határmenti jellegére való tekintettel Zemplénre mindig jellemző volt a különböző kultúrák egységeinek és hagyományainak találkozása, amiből az egyes községek sokszínűsége is ered. Zemplén legfontosabb megélhetési forrása elsősorban a mezőgazdaság volt, a legigényesebb termésekre irányulva beleértve a szőlő ültetvényeket a tokaji régióban. A hegyvidéki területeken élő emberek a gazdálkodás és a szarvasmarha-tenyésztés mellett fakitermeléssel, pásztorkodással vagy faszéntermeléssel foglalkoztak. Zemplén egyike volt a viszonylag fejletlen kézműves termelésnek. Fokozatosan kezdtek elterjedni olyan mesterségek, mint a fazekasság, a tekenő készítő, a kosárfonó vagy a durva szövet készítő, a hentes, a szőrmekészítő, a csizma- és a kádárcéh. Sok városban hagyományos piacokat és vásárokat tartottak.
Jelenleg a zempléni régió területileg Felső Zemplénre, mely az Eperjesi megyéhez (Preovský samosprávny kraj) és Alsó Zemplénre oszlik, mely a Nagymihály (Michalovce), Szobránc (Sobrance) és Tőketerebes (Trebiov) járásokkal Kassa megyéhez (Koický samosprávny kraj) tartoznak.
Súvisiace články
Brief history of SobranceBrief history of Zemplín
Nagymihály történelméből
Sedmičky v dejinách Michaloviec
Sevens in the history of Michalovce
Szobránc történelméből és jelenéből
Tőketerebes törénelméből és jelenéből
Z histórie Zemplína
Z histórie a súčasnosti Michaloviec
Z histórie a súčasnosti Sobraniec
Z histórie a súčasnosti Trebiova