Logo dolnyzemplin.sk

Szakrális épületek

Szűz Mária Születése római katolikus plébániatemplom 

Az új, Szűz Máriának (a magyar királyok patrónusának) szentelt templomot a 13. század végén építették Nagymihályban (Michalovce) a Nagymihályiak. A templom az akkori központban állt, később valószínűleg a főtér közepén. A 14. században a templom közelében volt egy plébániai iskola (a róla szóló írásos emlék a plébániai iskolákró szóló legrégebbi feljegyzések közé tartozik Szlovákia egész területén). A 16-18. században a templom többször váltott "tulajdonost" (felváltva volt a protestánsoké és a római katolikusoké). A 17. század végén megrongálták és felgyújtották. A 18. században patrónusa - Sztáray Mihály gróf - kezdeményezésére felújították. Az eredetileg gótikus templom ezzel barokk külsőt kapott.
A mai napig fennmaradt a gótikus harang a templomtoronyban, a templom belső terében láthatunk egy gótikus sekrestyét, egy ismeretlen nemes késő reneszánsz korabeli epitáfiumát, egy barokk oltárt 1721-ből, rajta egy fiatalabb oltárképpel Szűz Mária Születéséről (az oltárt az ungvári (Užhorod) jezsuita templomból szállították ide), egy emléktáblát 1749-ből (amely a templom felújítását idézi fel), egy rokokó stílusú szószéket, valamint a 19. századból származó padsort. A templom főbejárata felett egy emléktáblát helyeztek el, felirata 1784-ből származik.


Az itteni kripták is vonzzák az érdeklődőket, ahol a templomot patronáló családok tagjai nyugszanak (a templom kriptájában való temetkezést a hívők még megfizethették a 18. század második felében), illetve azok a fegyverek is, amelyeket állítólag az uralkodó elleni összeesküvők rejtettek el a 18. század végén a templomban.

Szent Lélek görögkatolikus templom

1934 - 1935-ben épült neobizánci stílusban. A redemptorista kolostor alapjait 1930 szeptemberében kezdték ásni, a templom alapkövét 1930. október 12-én szentelték fel, az építkezés pedig 1931-ben befejeződött (a Rozhon építőipari vállalat végezte). Az 1934 - 1935-es években a nagymihályi (Michalovce) Byrtus Juraj építkezési cége megépítette magát a Szent Lélek templomot neobizánci stílusban. Az érdekelt felek erőfeszítéseivel, valamivel több mint egy év alatt elkészült, amelyet Stojka Alexander püspök szentelt fel 1935. szeptember 29-én. Az ünnepségen mintegy 50 pap és mintegy 15 000 hívő vett részt. A kolostor kápolnájának összes festményét és ikonját később átvitték az új templomba. Az új ikonok írását Bokšay Jozef ungvári (Užhorod) festőre bízták, az ikonosztáz tervezését, a trón feletti baldachint, a szószéket és az oltárt Sičinský Vladimír készítette. A templom belsejét fokozatosan rendezték be.

Az államhatalom egyházi viszonyokba történő beavatkozását követően a templom 1950–1990 között az ortodox egyházhoz tartozott (a Szentháromság tiszteletére szentelt székesegyház lett). Az 1986 - 1988-as években életnagyságú falikonok kerültek a belső térbe, amelyeket a Szovjetunió (Sovietsky zväz) ikonográfusai írtak (két szlovák teológus is segített nekik). Jelenleg a kolostor és a templom ismét az eredeti tulajdonosé - a redemptoristáké. Néhány évvel ezelőtt Boldog Metód Trčka Dominik maradványait helyezték el ünnepélyesen a templom mellékoltárában. A templom mellett van egy harangtorony, amelyben 3 harang található (őket az 1930-as években szentelték fel). 

 

Legszentebb Istenszülő Születésének szentelt görög katolikus plébániatemplom 

A 18. század közepén a nagymihályi uniátusok (később görögkatolikusok) részére a topolyáni (Topožany) (korábban önálló község, ma Nagymihály (Michalovce) része) lelkész tartotta az istentiszteletet a helyi római katolikus templomban. Azt a tényt, hogy Nagymihályban (Michalovce) állt volna görögkatolikus templom, az egri római katolikus püspök sem említi az 1773-as kánoni vizitációban.


A helyi görögkatolikus templom építésének kezdete nem egyértelmű, emiatt több verzió is kialakult, bár egyikük sem megerősített. Az első ilyen elképzelés azt állítja, hogy a mai templom helyén korábban egy keleti rítusú fatemplom állt. Egy másik szerint, Mária Terézia uralkodó Munkácsról (Mukacsevo) Kassára (Košice) menet állítólag megállt Nagymihályban (Michalovce), és amikor látta, hogy a templom még nincs kész (csak az ablakszintig készült el, szalma fedte és ilyen körülmények között tartották az istentiszteleteket - az építkezést állítólag a kolera szakította félbe), 28 munkást küldött ide, hogy fejezzék be a templomot. A szakrális épület főbejárata felett egy rokokó stílusú kartus látható, rajta a kétfejű sas a császári koronával és egy szalag, cirillbetűs vallásos felirattal - melyhez egy évet is feltüntettek, nyilván az építkezésre utalóan. A barokk-klasszicista templom építését valószínűleg csak 1787-ben fejezték be a tereziánus építészi kamara tervei alapján. A templom berendezése főként a 20. századból származik, a falfestmények és a mennyezet festményei 1985-ből származnak.  

Páduai Szent Antal Kápolna

A Hrádok dombon található kápolna a feltételezések alapján a kassai gótikus Szent Mihály Kápolna szabad másolata. A neogótikus kápolna – a Sztáray család temetkezési helye - felépítésének ötlete Sztáray Antal gróf ötlete volt. A megvalósítását azonban nem élte meg – néhány nappal az építkezés megkezdését megelőzően meghalt (az építkezési munkák irányításával, mely 1893. szeptember 2-án kezdődött, Frode Viliam német építészt, a terv készítőjét bízták meg). Az építkezést tehát a Sztáray család vagyonának ügyintézője, ill. a gróf felesége Batthányi Franciska finanszírozta. A Páduai Szent Antal Kápolna a Hrádok dombon 1898-ban készült el és lett felszentelve. A tornyában lévő harangot a budapesti Valser Ferencz öntötte 1894-ben és a bejárat felett – a timpanonban – a Sztáray család címere látható 1893-as keltezéssel. A kápolna előtt és benne is a Sztáray család ill. rokonságának tagjai vannak eltemetve. A kápolna közelében található a Vörös hadsereg temetője, a nagy terjedelmű zsidótemető és az a ház, ahol Mousson Teodor Jozef festő élt és alkotott (ma itt található a csillagvizsgáló).

Dobóruszkai (Ruská) római katolikus templom

A jelentős kulturális-történelmi emlékhelyek közül a turisták leginkább a dobóruszkai gótikus-reneszánsz római-katolikus templomot látogatják (a másik hajója 1912-1920 között épült), ahol 1572-ben örök nyugalomra helyezték a híres egri várkapitányt, Dobó Istvánt. 2008-ban ünnepélyes keretek között újratemették földi maradványait, amelyeket a templom padlójának javításakor fedeztek fel és a templom megújult sírboltjában kerültek elhelyezésre. 

Klokocsói (Klokočov) templom

A Vihorlát-hegy lábánál meghúzódó Klokocsó (Klokočov) község görögkatolikus templomát és nagy számban és rendszeresen látogatják a turisták. Klokocsó (Klokočov) búcsújáró hely. A templomot a csodálatos könnyező Szűz Mária kegykép miatt látogatják sokan. 1670-ben történt a kuruc háborúk alatt, hogy amikor a katonák vészesen közeledtek Nagymihály (Michalovce) felé. Az emberek félelmükben a fatemplomban rejtőztek el. Amikor a fosztogatók serege egészen közel járt, Szűz Mária arca elsötétült és könnyezni kezdett. Másnap a katonák felgyújtották a templomot, de a kegykép nem sérült meg.

Fotoalbum k článku

Súvisiace články

Drevené kostolíky
Fa templomok
Hrady
Kláštory
Kolostorok
Sakrálne stavby
Várak

Mapa a body záujmu

Videá z regiónu