Az Ungszennai Halastavak (Senianske rybníky) egy Nemzeti Természeti Rezervátumból, haltenyészetből és a környező rétekből áll. Az egyik legjelentősebb madártani helyszín Közép-Európában (stredná Európa). Értékesítési célokra is használt halastavak rendszere valamint az Ungszennai Halastavak Nemzeti Természeti Rezervátum (Národná prírodná rezervácia Senné rybníky) alkotja. A terület a vízi és vízmelléki madarak jelentős fészkelőhelye. Itt fészkel például a kanalasgém, a gulipán, a nagy és kis kócsag, a szürke gém, a barna rétihéja. Ez a nemzetközi jelentőségű madárparadicsom Ungszenna (Senné) és Solymos (Iňačovce) községek közötti geológiai felföldön, az ún. "szennai lápon" („senianskej mokrade") helyezkedik el, 100-104 m tengerszint feletti magasságon és 1490 ha területet ölel fel.

Zobraziť na mape

Madárparadicsom – védett madárterület 

A madarak faji előfordulásának gazdagsága (eddig 145 faj előfordulását regisztrálták! Ebből 55 fészkelő és 25 faj esetében Ungszenna (Senné) az egyetlen vagy legfontosabb fészkelőhely Szlovákiában) lendületet adott ennek a helységnek a fontos madárterületek közé történő felvételére (IBA - Important Birds Areas) és 1990-ben a Ramsari területek (Ramsarské lokality) közé is. A ramsari lelőhelyek listájába történő felvétel részeként az Ungszennai Halastavak Nemzeti Természeti Rezervátum (Národná  prírodná  rezervácia Senné rybníky) megfelelt annak a kritériumnak, hogy ritka, veszélyeztetett és kritikusan veszélyeztetett fajok populációja révén egyedülálló vizes élőhelyek közé kerüljön (5 faj világszerte és 53 faj európai viszonylatban veszélyeztett).

Az Ungszennai halastavakon rendszeresen nagy létszámban előfordulnak különböző vízi madárfajok, melyek a vizes élőhelyek fontosságát igazolják (pl. Ezüstvöcsök, vörösnyakú vöcsök, nagy kárókatona, szürkegém, fehérgém, ezüstgém, bakcsó, kanalasgém, bölömbika, törpegém, guvat, gulipán, gólyatöcs, nagy goda, piroslábú cankó, pajzsos cankó, küszvágó csér, fattyúszerkő, barkóscinege, kékbegy, réti fülesbagoly, barna rétihéja).
 

Nemzeti Természetvédelmi Terület 

Az Ungszennai halastavak (Senné rybníky) Kelet-Szlovákiában találhatóak a nagymihályi (Michalovce) járású Solymos (Iňačovce) község, a szobránci (Sobrance) járású Sárosmező (Blatná Polianka) község katasztereiben, ahol az ún. ungszennai depresszió, Közép-Európa (stredná Európa) egyik legjelentősebb ornitológiai területe található. 1974-ben az Ungszennai halastavakat (Senné rybníky) az akkor érvényes állami természetvédelmi törvény értelmében Állami Természetvédelmi Területté nyilvánították a ritka biocenózisok és a vízimadarak védelme céljából tudományos-kutatási, kulturális- oktatási és nevelési céllal 21,28 ha területen. A jelenleg érvényes,1995.1.1-jén érvénybe lépett, természet- és tájvédelmi törvény értelmében az Ungszennai halastavakat (Senné rybníky) Nemzeti Természetvédelmi Területté nyilvánították, mely rendkívül értékes és fontos területet képvisel a vízimadarak és a víz melletti madarak előfordulása miatt, valamint egyedülálló pihenőhely a tavaszi és őszi vándorlások során. Az Ungszennai halastavak Nemzeti Természetvédelmi Területen (NPR Senné rybníky) a legszigorúbb ötödik fokozatú védelem érvényes, a védelmi övezet területén pedig a negyedik fokozat.

A mai ungszennai (Senné) madárövezet területe 1 440 ha és magába foglalja:

• a Nemzeti Természetvédelmi Területet,
• a tenyésztő halastavak rendszerét,
• és a környező réteket.

Az igénytelen madármegfigyelés és -feltárás lehetősége Szlovákiából (Slovensko) és Európából (Európa) egyre több ornitológust és természetbarátot vonz Ungszennába (Senné). A 28 gazdasági tóból álló solymosi (Iňačovce) tórendszer kiépítése után a haltenyésztés a helyi gazdaság meghatározó elemévé vált. A tenyésztett hal fő fajtái a ponty, amur, busa, harcsa, csuka stb. A sport- és szabadidős horgászat szerelmesei is jól érezhetik magukat a kijelölt halastavaknál.

Egyéb figyelemre méltó helyek a természetben 

Alsó-Zemplén (Dolný Zemplín) látogatói egyéb figyelemre méltó helyekre látogathatnak el: 

Nemzeti Természetvédelmi Területek - Národné prírodné rezervácie:

• Jószai gyertyányos - Jovsianska hrabina (Jósza (Jovsa) kataszteri területe - 157,6 ha)
• Hegyi szikes mocsárai - Kopčianske slanisko (Hegyi (Zemplínske Kopčany) kataszteri területe - 9,05 ha)
• Latorcai rét 1.- Latorický luh 1. (Battyán (Boťany) kataszteri területe -40,7 ha)
• Latorcai rét II. - Latorický luh II. (Battyán (Boťany) kataszteri területe - 15,1 ha)

Természetvédelmi területek - Prírodné  rezervácie:

• Oľchov (Lazson (Ložín) kataszteri területe -19,58 ha)
• Ortó – Ortov (Pálóc, Feketemező (Pavlovce nad Uhom, Čierne Pole) kataszteri területe - 14,84 ha)
• Ráskai Berek - Raškovský luh (Kisráska (Malé Raškovce) kataszteri területe - 12,23 ha)
• Szalóci sósság - Slavkovské slanisko (Szalóc (Slavkovce) kataszteri terület - 11,77 ha)
• Vinnai hegyoldal – Senderov - Vinianska stráň - Senderov (Vinna (Vinné) kataszeri terület - 51,95 ha)
• Helmeci szikla - Chlmecká skalka (Ordasfalva, Helmec (Oreské, Chlmec) kataszteri terület - 1,10 ha)

Tájvédelmi Terület:

• Latorca Tájvédelmi Terület - Chránená krajinná oblasť Latorica
• Laborci Táj Övezet – Nagyráska, Deregnyő, Abara - Krajinný priestor Laborec -Veľké Raškovce, Drahňov, Oborín

Védett területek - Chránené areály:

• Laborci ártéri erdő - Lužný les pri Laborci (Őrmező (Strážske) kataszteri terület - 3,88 ha)
• Széles-tó - Zemplínska šírava (Jósza, Harapás, Hanajna (Jovsa, Kusín, Hnojné) kataszteri terület - 622,49 ha)